MAGUNKRÓL

dr. Hausel Sándor publikációi


A selyemhernyó-tenyésztés története Nógrád megyében 1765–1945.
In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve
Salgótarján 1984.

„Micsoda bűjölést, bájolást tud hozzája?” Kilenc Nógrád megyei boszorkányper.
In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII.
Salgótarján 1987.

Orvosok a 18. századi Nógrád megyében.
In: Nógrádi Történeti Évkönyv
Salgótarján 1989.

Utcanevek Szécsényben.
Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum 1990. (Kubinyi Ferenc Múzeum Helytörténeti Füzetei 1.)

Gömör megye molnárainak XVIII. század eleji szlovák nyelvű céhstatutuma.
Salgótarján, Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága 1991.

Három zsidó móringlevél Balassagyarmatról a 19. század közepéről.
Balassagyarmati Honismereti Híradó. Balassagyarmat, 1992. 34–39. p.

A keresztnévadás Pásztón a 18. század első felében.
Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. Salgótarján, 1992–1993. 103–118.

Családnevek Pásztón 1694–1750 között az egyházi anyakönyvek bejegyzései alapján.
Nagy Iván Történeti Kör Évkönyve.1994.33–56. p.

Szécsény, Vár utca 13. Adatok a Forgách kastély huszadik századi történetéhez.
Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. 1995. 273–281.

Két német újságlap Nógrád 1594. évi ostromáról. (Forrásközlés)
Nagy Iván Történeti Kör Évkönyve. 1996. 57–64.

A dr. Kenessey Albert Kórház-rendelőintézet története. (társszerzőkkel)
Balassagyarmat, Dr. Kenessey Albert Kórház-rendelőintézet 1997.

A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző története (1951–1959)
In: Iskola és társadalom. Zalai Gyűjtemény 41.
Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár 1997.

Balassagyarmati toronyórák és toronyórások.
Balassagyarmati Honismereti Híradó 1998. 1–2. szám

Kalmár István (1799-1867).
Balassagyarmati Honismereti Híradó. 1998. 1–2. szám

Pásztó mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása.
Névtár 1688-1770.
Pásztó, Pásztó Város Önkormányzata – Nógrád Megyei Levéltár 1999.; 2000.
(Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1.; 5/2.)

A balassagyarmati görögkeleti közösség.
Balassagyarmat, Nógrád Megyei Levéltár 2000.

Gergely K.– Hausel S. – Pálmány B.: Varsány.
Szécsény, Varsány Község Önkormányzata 2000.

Nógrádvár.
Nógrád, Nógrád Község Önkormányzata 2000. (Nagy Iván Könyvek 7.)

Á. Varga L. –Dupák G. – Hausel S. – Szomszéd A.: Héhalom története.
Héhalom, Héhalom Község Önkormányzata – Nógrád Megyei Levéltár 2000.

Nagy Iván horpácsi évei (1878–1898)
In: Nagy Iván emlékezete.
Balassagyarmat, Nagy Iván Történeti Kör – Nógrád Megyei Levéltár 2000.

Szügy története
Szügy, Szügy község Önkormányzata, 2001. 272. p.

Kubicza István, Nógrád vármegye főjegyzője.
Balassagyarmati Honismereti Híradó 2002. 1–2. szám

Hausel Sándor – Tóth Tamás – Tyekvicska Árpád: Civitas Fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben. Balassagyarmat Város Önkormányzata – Nógrád Megyei Levéltár Balassagyarmat, 2002. (Nagy Iván Könyvek 12.)

A németség Nógrád megyében.
Balassagyarmati Honismereti Híradó, 2002. 1–2. 67–73.

Parschitius Kristóf 300 éve összeállított első történeti statisztikai leírása Nógrád megyéről.
In: Palócföld 2003.
Rákóczi különszám 599–607. p.

Régi magyar füstfaragók. Arcok,történetek a balassagyarmati kéményseprés múltjából.
Balassagyarmati Honismereti Híradó. 2004. 3–13. p.

Balassagyarmat köztéri alkotásai.
Balassagyarmat, 2006, 200. p.

Szendehely története.
Szendehely, 2006, 310. p.

Perliczi János Dániel és Nógrád vármegye.
Orvostörténeti Közlemények. 196-197. kötet (2006)

 

 

Megvalósult kiállítási forgatókönyvek


Kis hazai Pantheon.
Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsény, 1985.

„Egy keveset szóllok Magyarországról, Ínségéől, szerencsétlen voltáról”.
Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsény, 1986.

„Deres, robot idejének, vessünk mindörökre véget”.
Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsény, 1988.

Szécsényi fotós séta.
Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsény, 1989.

A Nógrád Megyei Levéltár története.
Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsény, 1990.

„Üdvözlet Nógrádból”. Nógrádi települések képeslapokon.
Kubinyi Ferenc Múzeum, 1990.

Liptay-kiállítás.
Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsény, 1991.

650 éves ferences élet Szécsényben.
Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsény, 1992.

„A Mátra nyugati kapuja”.
Pásztó 1690–1990. Pásztói Múzeum, 1998.

Képek Bercel történetéből.
Bercel Tájház, 2002.

 

 

Szerkesztések

 

Szécsény az emlékezés hitelével II.
Szécsény, 1992.

Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái (1700–1960).
Nagy Iván Történeti Kör – Nógrád Megyei Levéltár Balassagyarmat, 1998. (Nagy Iván Könyvek 3.)

Szokolai Zsolt: A Duna-ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története.
Nagy Iván Történeti Kör – Nógrád Megyei Levéltár Balassagyarmat, 1998. (Nagy Iván Könyvek 5.)

Kálnay Nándor: Csesztve község története és leírása. (Reprint)
Csesztve Község Önkormányzata Csesztve, 2000.

Hausel Sándor:
A balassagyarmati görögkeleti közösség.

Nógrád Megyei Levéltár Balassagyarmat, 2000.

Hausel Sándor:
Szügy története.

Szügy Község Önkormányzata Szügy, 2001.

Sugár István: Az egri káptalani hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái 1387–1700.
Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 2001.

Schneider Miklós emlékezete.
Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 2001.

Nógrád megyei evangélikus lelkészek és tanítók díjlevelei (1784–1804).
Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 2002.

Kalásziné Gácsfalvi Lili:
Mesélek egy régi falusi doktor bácsiról.

Magánkiadás. Balassagyarmat, 2004.