KIADVÁNYAINK

Szirácsik Éva:
A nemes vármegyének kezéhez...
II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. (1703-1705)

A hajdani Nógrád vármegye és a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc igen szorosan kötődött egymáshoz. A szabadságharc olyan kitüntetett eseményei, mint a szécsényi országgyűlés, vagy a romhányi csata a vármegye területén zajlottak. A hadi és politikai történések miatt a helyi nemesek is állásfoglalásra kényszerültek, s olykor kiemelt szerepet játszottak a szabadságharc történetében, mint ahogyan Ráday Pál fejedelmi titkár, az erdélyi kancellária igazgatója is. Mindezek miatt a Nógrád vármegyét érintő események jóval túlmutatnak a szűkebb értelemben vett helytörténeti jelentőségen, hiszen velük szorosan egybefonódtak a Rákóczi-korszak országos szintű történései, ami miatt a Nógrád vármegyét érintő források tudományos és kulturális jelentősége felbecsülhetetlen.

A szabadságharc leverése után a kortársak valójában nem tudták feldolgozni a történteket, hiszen az érintettek nagyobb védelme érdekében az államhatalom elől a kompromittáló Nógrád vármegyei iratokat az egri káptalanba szállították megőrzésre. Jóllehet Nógrád vármegye történetét a szabadságharc időszakában már több szempontból megközelítették, mindeddig nem tárták föl II. Rákóczi Ferenc intézkedéseit és azok fogadtatását Nógrád vármegyében, noha a szabadságharc időszakában a fejedelem számos levelet címzett a vármegyéhez.

A Nógrád Megyei Levéltár Rákóczi-kori iratainak forráskiadványban történő bemutatásának első lépése "A nemes vármegyének kezéhez... II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. (1703-1705)" című kötet. A forráskiadványban szereplő 76 fejedelmi levél segítségével, amelyeket II. Rákóczi Ferenc 1703-1705 között intézett Nógrád vármegyéhez, bepillantást nyerhetünk abba az időszakba, amikor a császári oldalról átállt vármegyében elindult a hadi, a gazdasági, nem utolsósorban pedig a politikai-közigazgatási élet megszervezése egészen addig, amíg a szécsényi országgyűlésen nem csupán a vármegye további sorsa dőlt el. Az intézkedések előzményei és utóhatásai jól körvonalazódnak több személy (pl. Bercsényi Miklós, Tolvay Ferenc, Török András), vagy intézmények (pl. Gazdasági Tanács) leveleiben, de a közgyűlési jegyzőkönyvek is éppúgy elénk tárják a Rákóczi levelek hátterét.

A kiadványban az eddig a nagyközönség számára nyomtatott formában még be nem mutatott forrásokat megelőzi a fejedelmi leveleket ismertető, a Nógrád vármegyei intézkedéseket bemutató tanulmány. A hely- és személynévmutatók a hely-, vagy családtörténetet kutatók számára is eligazítást adhatnak, míg a jegyzetek a bennük szereplő fordítások végett a latinul nem tudók számára nyújthatnak segítséget az ismeretszerzésben. A kötet tehát nem csupán szakemberek számára készült, hanem mindazon érdeklődők számára is, akik II. Rákóczi Ferenc szemszögéből kívánják felfedezni Nógrád vármegye háromszáz esztendővel ezelőtti helyzetét, megoldásra váró feladatait, s akik a vármegye hajlandóságát kívánják követni a fejedelmi rendelkezések végrehajtása során.

Dr. Szirácsik Éva forráskiadványának bemutatójára a legméltóbb helyen, a Szécsényi Ferences Kolostor Rákóczi-termében került sor 2004. december 10-én. A kötet méltatója, R. Várkonyi Ágnes professzorasszony, és Varga Kapisztrán, a kolostor házfőnöke a könyvbemutatón Tyekvicska Árpád levétár-igazgató köszöntője és a nógrádi kötődésű professzorasszony ismertetője után a szerző-szerkesztő osztotta meg gondolatait a Rákóczi-termet megtöltő közönségel (ld. következő két kép)
Az érdeklődő közönség
Szirácsik Éva az R. Várkonyi Ágnesnek dedikált forráskiadványával. A rendezvényt Radics Máté tekerőlant- játéka tette még hangulatosabbá.