KIADVÁNYAINK

Galcsik Zsolt:
Nógrád megye közigazgatási és területi változásai (1872-2005)

A kutatással foglalkozók sokszor szembetalálják magukat azzal a problémával, hogy egy-egy település beazonosítása, lokalizálása hosszú időt vesz igénybe. Fokozottan jelentkezik ez olyan területeken, amelyek egy részét a 20. század elején elcsatolták Magyarországtól. Szintén gondot okozhat az 1905 előtti és utáni névazonosítás, elsősorban azon települések esetében, melyek nemzetiségiek lakta területen feküdtek (pl. Uhorszka - Ipolymagyari, Pila - Fürész stb.). A történelmi Nógrád megyében, ahol több mint 300 lakott hely volt, mindkettőre található bőséges példa, így a Nógrád Megyei Levéltár kutatószolgálatához is gyakran fordulnak hasonló kérdésekkel. Ebből kiindulva - és a technikai fejlesztést kihasználva - döntöttünk úgy, hogy a kutatók és érdeklődők segítségére sietünk.

Munkatársaink már eddig is - különböző szempontok alapján - állítottak össze listákat saját munkájuk megkönnyítésére. Ezeket összegyűjtve, egységes szempontok alapján feldolgozva szerettünk volna kiépíteni egy speciális adatbázist. Az alapot Hlavácsné Kérdő Katalin munkája jelentette, amely a "Magyarország történeti helységnévtára" sorozatban, a Nógrád Megyei Levéltár és a KSH közös kiadásában jelent meg. A szerző ebben a kötetben Nógrád megye településeit, lakott helyeit és pusztáit 1773 és 1808 között vette számba.

A szerteágazó közigazgatási rendszer hatékony működésének egyik alapfeltétele, hogy a területi határokkal rendelkező vármegyét, azok járásait és településeit megismerjük, egységes képet alkothassunk a napjainkban is tartó szervezeti változásokról. Az "Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból" sorozat 47. köteteként Galcsik Zsolt szerkesztésében jelent meg a "Nógrád megye közigazgatási és területi változásai (1872-2005)" című kiadvány.

Az első fejezet részletesen ismerteti Nógrád megye kialakulását és közigazgatási változásait 1872-től egészen 2005-ig. 1871-ben jelent meg az első községi törvény, majd ezt követően Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága szabályrendeletben határozta meg a vármegye közigazgatási változásait, tette hivatalossá a települések hovatartozását illető évszázados hagyományokat. 1898-ban létrehozták az Országos Törzskönyv Bizottságot, amelynek elsődleges feladata a helynevek egységes nyelvi szerkezetbe foglalása, az idegen hangzásúak magyarosítása, valamint a települések és külterületi lakott helyek törzskönyvbe való felvétele volt. Nógrád vármegyében 1904-1905 között zajlott le a községnevek egységesítése.

Az 1920. július 4-én életbe léptetett trianoni békeszerződés értelmében Nógrád vármegye határai megváltoztak, területének jelentős részét Csehszlovákiához csatolták. 1938. november 2-án az I. bécsi döntés visszacsatolta az északi településeket, de a II. világháború harci eseményei még zajlottak, amikor 1945. január 20-án Moszkvában megkötötték a magyar fegyverszüneti egyezményt, s visszaállították a trianoni határokat. Az elkövetkező öt esztendőben a szomszédos vármegyék között zajlottak területcserék, végül 1950-től napjainkig már nem történt jelentős területi átrendeződés.


A kötet második része a történelmi vármegye 344 településének adattárát tartalmazza az alábbi szempontok szerint:

I. A település hivatalos elnevezései és írásmódjai.
II. Járási beosztásának változásai.
III. Körjegyzőségi beosztásának változásai.
IV. Közigazgatási jogállás (kisközség, nagyközség, város, tanácsok, önkormányzatok stb.).
V. Területi rendezések, elcsatolások.
VI. Állami anyakönyvi kerületi beosztás.
VII. Külterületi lakott helyek.
VIII. Megjegyzések.