Duray nem bizakodó

Elsőként az Európai Parlament brüsszeli székházában mutatták be azt a megrendítő angol nyelvű archív dokumentumkiállítást, mely a „ Never Again!”, vagyis „ Soha többé! ” címet viseli, s mely a felvidéki magyarság 1945 és 1948 közötti deportálásait, kitelepítéseit, a hontalanság éveit mutatja be megrázó fotókon, írásos anyagokon keresztül– a révkomáromi Fehér Csaba múzeumigazgatónak köszönhetően..

Ez a gyűjtemény jutott tegnap el a Palóc Múzeumba is – kiegészülve egy- a Nógrád Megyei Levéltár– által rendezett kamarakiállítással és helyi relikviákkal. A résztvevők kézbe kapták a kiállítás magyar ismertetőjét is , amelyet Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója állított össze Bódi Zsuzsanna fordításával, Szederjesi Cecília szöveggondozásával. A szép prospektust a megyei levéltár adta ki.

A színültig megtelt nagyteremben– ahol még a túlélők közül is sokan helyet foglaltak– Kozák Katalin énekét követően Tyekvicska Árpád vette át a szót. Mint mondta, a fájdalmas témára való emlékezés némiképp elégtételt adhat azoknak, akik 1945 és 1948 között alanyai voltak az embert próbáló szenvedéseknek. Medvácz Lajos polgármester a hatvan évvel ezelőtt megesett sorsfordító napokról szólva leszögezte: a benesi dekrétumok embertelen deportálásai, a magyar nyelvű iskolák bezárása, a magyar istentiszteletek megszüntetése, a mintegy 85000 magyar kitelepítése „ a határmenti etnikai arculat megtisztítása céljából” a történelem legigazságtalanabb megegyezései közé tartozott .– A kitelepítettek 160000 katasztrális hold földet és 15700 házat hagytak maguk után. Kártalanításuk csak részben valósult meg. Uniós tagállamként elvárjuk, hogy olyan jogrendben éljünk, mely az ilyen tragédiák megismétlődését megakadályozza. Határon átnyúló együttműködéseink a békés együttélést szolgálják– fejtette ki a városvezető, aki példaként említette meg Balassagyarmat és Szlovákgyarmat augusztusban aláírt együttműködési megállapodását. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke történelmi léptékű eszmefuttatásában arról szólt: az 1940-es évek német– és magyarüldözésének gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza. – A cseh értelmiségiek azt hangoztatták: Észak– Magyarországon él a cseh nemzet magyarországi ága. Ezzel a politikai koncepcióval gyökerezett meg a pánszlávizmus gondolata. 1848-49-ben a Habsburg Birodalom csehországi részében a csehek úgy érezték, Ausztria megmentheti őket a német terjeszkedéstől. 1867-től 1871-ig a csehek a dualista monarchiát trialistává kívánták alakítani, s mivel ez nem sikerült, a cseh politikai osztály a monarchia legsebezhetőbb része, a magyarság ellen fordult. 1918-ig a csehek tudatos magyarellenes propagandát folytattak, s e propagandát Szlovákiában sikerült a leginkább elültetni. A szabadkőműves és szovjet titkos ügynök Eduard Benes, Csehszlovákia elnöke a cseh hatalmi elképzelés részeként az észak–magyarországi szlovákokat is be kívánta kebelezni, így fogalmazódtak meg a mai határvonalak. A trianoni békeszerződés 10000 négyzetkilométernyi magyar területet csatolt el egy millió magyarral együtt– mondta a politikus, aki az 1944-től kezdődő magyarüldözésekről döbbenetes képet adott. A potsdami konferencia előtt már mintegy 40000 magyart telepítettek ki, majd a magyarokat és a németeket állampolgárságuktól, ötven hektár fölötti földjeiktől, közalkalmazotti és magánalkalmazotti viszonyuktól fosztották meg. Mintegy 45000 embert vittek kényszermunkára és internáló táborokba náci módszerekkel, majd megkezdődött a lakosságcsere is. 1945-ben bármilyen bűntettet, akár gyilkosságot is el lehetett követni a kollektív bűnösnek kikiáltott magyarokkal és németekkel szemben, majd 1946-ban a gyilkosok közkegyelemben részesültek. Duray Miklós meghúzta a szomorú mérleget: 30000 embert űztek el szülőföldjükről, 40000 lakost telepítettek szudéta vidékre, 90000 főt érintett a lakosságcsere, s az elhurcoltak, elmenekültek száma ismeretlen. Összességében 200000 felvidéki magyart érintettek a benesi dekrétumok. 400000 magyar kérte a reszlovakizációt, s ma mintegy félmilliónyi magyar él Szlovákiában. Karaffa Attila, a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeum munkatársa a vándorkiállításról szólva hangsúlyozta: közös érdek az emlékezés, hogy a múlt gyalázata soha többé ne ismétlődhessen meg.


A benesi dekrétumok sérthetetlenné nyilvánítása következtében kialakult szlovákiai helyzetről Duray Miklóssal, az MKP alelnökével beszélgettünk.

- Szeptember 20-án a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját )megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. E tény tiltakozást váltott ki német, osztrák és magyar részről, s feszültté tette a két állam viszonyát is. - A mai szlovákiai helyzet logikailag összefügg a második világháborút követő magyarüldözéssel. Elindult az akkori események hátterét képező jogi normák érinthetetlenné nyilvánítása. Sajnos számolni lehetett azzal, hogy feszültté válik a szlovák-magyar kapcsolat azáltal, hogy ilyen politikai összetételű kormány alakult meg Pozsonyban. Arra viszont mi sem gondoltunk, hogy idáig fajulhat a helyzet. Nem is képzeltük, hogy az Európai Unióba való belépésünk után olyan kezdeményezések alakulnak ki a törvényhozásban és a parlamentben, amelyek összeegyeztethetetlenek a mai Európa szellemével. A második világháború végi és utáni magyarüldözés a korabeli Európa szellemiségével sem volt összeegyeztethető, egyedül a nácizmussal volt rokonítható. Jelenleg az akkori események reinkarnálása zajlik. Ez nem államközi vagy szlovákiai feszültséget okoz elsősorban, hanem a két nemzet közötti feszültséget, amely már begyűrűzött az Európai Unióba is.

- Milyen lépéseket tervez a Magyar Koalíció Pártja?

- Az unióban elfogadtak egy alapelvet. Azokkal az ügyekkel nem foglalkoznak, amelyek az 1977-ben aláírt római szerződés előtt keletkeztek. A benesi dekrétumok ügye sajnos beleesik ebbe az időszakba. Azonban az Európai Unió politikai testületei, például az Európai Parlament foglalkozhat az üggyel.

- Vár-e valamit a Fico- Gyurcsány találkozótól?

- Az, hogy a szlovák miniszterelnök meghívta látogatásra a magyar miniszterelnököt, nem véletlen. Ezt az európai szocialisták rendelték el Ficonak, azért, hogy javítsák Fico politikai arculatát, hogy pártját, a SMER-t vissza lehessen venni az Európai Szocialista Pártba. Nem tudom, Gyurcsány miniszterelnök elfogadja-e a meghívást vagy mikorra egyeznek meg. Szükség van arra, hogy ők találkozzanak, de szükség lenne arra is, hogy a szlovák miniszterelnök ellenálljon az olyan politikai lépéseknek, amelyek sértik a két nemzet viszonyát. Az érvénybe lépett parlamenti határozatot csak egy azt semlegesítő határozat elfogadásával lehet megsemmisíteni.

- Lát erre esélyt?

- Nem hiszem, hogy ez meg fog történni.

Szabó Andrea

HÍRADÁSOK A KIÁLLÍTÁSRÓL


index.hu/politika/belfold/kiallitas912/?main&rnd=547

www.sme.sk/c/3532416/duray-otvoril-v-balassagyarmate-vystavu-o-vysidlovani.html

www.fidesz.hu/index.php?Cikk=101029

www.duray.sk/index.php?option=com_content&task=view&id=331&Itemid=38

www.fidesz.hu/index.php?Cikk=100924

nemenyi.net/reszletes.asp?MainID=1&HirID=25933

diskusie.sme.sk/viewdiscussion.php?id=1036557&page=8

www.hirtv.hu/kulfold/hethatar/?article_hid=179743

www.webradio.hu/index.php?option=content&task=view&id=90440

www.klikkhir.hu/hirek/article.php/2/6/967

www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=8369

www.felvidek.ma/modules.php?name=News&file=article&sid=13568

www.hunsor.se/dosszie/attelepitesekfelvideken.pdf

www.fotomedia.hu/index.php?hir=5657