Levéltári szeptember

Könyvbemutató a Megyeházán

2006. szeptember 19-én a salgótarjáni Megyeházán tartották Galcsik Zsolt Nógrád megye közigazgatási és területi változásai (1872-2005), Shvoy Miklós Nógrád megye leírása (1874-1875) című könyvek bemutatóját. Cs. Sebestyén Kálmán a Nógrád Megyei Levéltár igazgatóhelyettese köszöntötte a hallgatóságot. A köszöntés után Fodor Józsefné anyakönyvi felügyelő, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezető főtanácsosa, Galcsik Zsolt és Szepessyné Judik Dorottya a Nógrád Megyei Levéltár munkatársai tartottak előadást.

Fodor Józsefné előadásában Az állami anyakönyvezés múltja és jelene címmel igen részletesen ismertette az anyakönyvezés magyarországi történetét és annak levéltárakat érintő vonatkozásait. Európában általános érvénnyel az 1545-1563. évi tridenti zsinat rendelte el a keresztelési és az esketési anyakönyvek vezetését, aztán később elrendelték az egyházak számára a temetési és bérmálási anyakönyvek vezetését. Magyarországon az egyházak által vezetett anyakönyvekből a legkorábbiak a XVII. század első feléből maradtak fenn. Az 1827. évi XXIII. törvénycikk az anyakönyvek fontosságának felismerését is mutatja, hiszen már arról rendelkezett, hogy a felekezetek az anyakönyveket két példányban szerkesszék, és az egyik példányt a törvényhatóság levéltárának adják át. Ezt követően az 1894. évi XXXIII. törvénycikk kimondta, hogy csak az állami anyakönyvek tekinthetők közhitelesnek és szintén intézkedett arról, hogy a másodpéldányokat szolgáltassák be a törvényhatósági levéltárba. Az állami anyakönyvezés legkisebb egysége mindig az anyakönyvi kerület volt, ahol a születési, a házassági és a halotti anyakönyvet vezették.

Galcsik Zsolt előadásában ismertette Nógrád megye területi változásainak történetét 1872-től napjainkig, majd kitért arra, hogy már születtek Nógrád megyei helységnévtárak, többek közt a Nógrád Történeti Múzeum gondozásában 1989-ben, a Központi Statisztikai Hivatal és Nógrád Megyei Levéltár szerkesztésében 2002-ben. Galcsik Zsolt elmondta, hogy a kötetben szereplő 344 települést milyen pontok alapján ismerteti. Egy adott településnél először a település hivatalos elnevezéseit és írásmódjait, a járási beosztások változásait, a körjegyzőségi beosztások változásait, majd a közigazgatási jogállást, a területi rendezéseket, az állami anyakönyvi kerületi beosztást és a külterületeket közölte. Galcsik Zsolt kötete mellé csatolt egy térképet Nógrád megye határváltozásai a XX. században, nemzeti és felekezeti megoszlása a XIX-XX. század fordulóján címmel. A térkép az 1900. évi népszámlálás adatai alapján készült.

Szepessyné Judik Dorottya előadásában egy több mint 130 éve elkészült kéziratot ismertetett. Shvoy Miklós Nógrád megye leírása című műve 1874-1875 között készült el az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal megbízásából. A monográfia tartalmát és forrásait tekintve igen sokszínű, Nógrád megye 1869-1873 közötti közállapotait mutatja be, ismerteti a megye természetföldrajzi viszonyait, közigazgatási szervezetét, művelődési, oktatásügyi, pénzügyi, ipari helyzetét, a műemlékeket, továbbá az egyházi, az infrastrukturális és a mezőgazdasági viszonyokat. A megyeleírás legterjedelmesebb része a megye településeinek, pusztáinak, irtványainak leírása természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi szempontból egyaránt. Shvoy Miklós megyeleírása beilleszthető a történelmi Nógrád megyéről szóló monográfiák sorába, hiszen a hivatalos statisztika megbízásából, annak adatai alapján és a helyi közegek tájékoztatása szerint készült. Shvoy Miklós megyeleírásához csatoltak egy térképet is, mely 1870-ből származik és az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában található. A könyv borítóján Kubányi Lajos Nógrád vára (1896) című festménye látható, mely a Nógrád Történeti Múzeum tulajdonát képezi.